Egy foszlott ruhás alak küzdi fel magát az előtted heverő nagyobb kőre. Mozgásán, és mocskos rongyai alól elővillanó sárgás bőrén látod, hogy az öreg egészsége nem szolgál mostanában túl jól. Lelkét és testét megkoptatta a magyarországi peremvidékek kegyetlen világa. Hangja recsegőn szól, mintha egy régi rádió próbálna történetet regélni, még a statikus zörejt is fel véled fedezni a zordon, mély tónusban. A vén igazmondó történetét megcsonkítva tudod csak rögzíteni, a rengeteg tényből, és jó tanácsból így csak a legfontosabbakat jegyzeteled.
– A bombák 2077-07-26-án, éjjel 12-kor érték el Magyarországot. Egyetlen nagyváros sem maradt épen, a robbanások, és a feltámadó nukleáris szelek órák alatt megtizedelték a lakosságot (…) 60 éve már ennek, s azóta csak rosszabbá vált a helyzet. Az emberek szinte ösztönszerűen dobták le magukról a fékeket, amik eddig visszatartották őket a bestiális valójuktól.
(…)
Nincs jogrendszer, se büntetés végrehajtás, nincs vallás, mindent megtagadtunk, mert úgy gondoltuk, így „könnyebb” lesz az élet. Hamar kiderült, hogy az ember rosszabb valamennyi állatnál. Nem csupán a túlélésért gyilkol, hanem gyakran a puszta kéjért. A rombolás sokak fétisévé vált az elmúlt évtizedek alatt, de remény még mindig tartja magát, és halovány fényként ad erőt azoknak, akik még nem őrültek bele a peremvidéken vívott élet-halál harcokba.
(…)
Vigyázz hát magadra Utazó, mert kevés olyannal találkozol idekint, mint én… A legtöbben csupán azért hajlandók életed venni, mert egy szép pár csizmát hordasz a lábadon.
(…)
Mit mondtál, merre veszed a csapatoddal az irányt? Óh… Gyömrő. Jó választás… Azt beszélik, a Teleki kastély máig áll, s jól is védhető, de a város többi része az enyészeté lett. De légy óvatos, Túlélő! Azt is súgják, hogy a környéken az utóbbi időben nagy a mozgolódás. Hogy kik? Azt sajnos el nem mondhatom.
Búcsút kell intenem Utazó, egy helyben sokáig nem maradhatom. Talán egyszer még találkozunk, sok sikert Gyömrőn, legyen utazásod nyugodt!
Ahogy az öreg csuklyája felemelkedik, s végre meglátod az öreg arcát, s rájössz, hogy a recsegő hang tulajdonosa egy ghoul, ki egyetlen szempillantásod alatt eltűnik, mint a kámfor, s te ott maradsz a Gellért tér tetején. Egy utolsó pillantást vetsz a halott fővárosra, aminek utcáin immáron szuper-mutánsok portyáznak, nem kímélve egyetlen embert sem. Majd a csapatod felé fordulsz, s szedelőzködni kezdtek, hogy minél hamarabb Gyömrőre érjetek. Nem is sejted, hogy néhány nap múlva miféle szerzetekkel sodor majd össze a sors, s azt fogod kívánni, bár Budapest környékén maradtál volna.