Városismertető

Feljegyzések az abbit országáról szóló historiánus könyvek egyikéből Ardamas városáról…

P.sz.:3688 Antoh tercének harmadik hava,

…A Quiron tenger nyugati partjain elhelyezkedő város Ardamas, vagy ahogy a helyi hajósok hívják: Ardam Dias. Valószínűleg az aszisz elnevezés egy hajóskapitány nevéhez fűződik, ki megalapíthatta a várost, feltehetőleg a P.sz.3620-es években. A kezdetben mindössze néhány lakosból álló falu Ardam kapitány és legénysége lehetett. Amennyiben a históriáknak hinni lehet, Ardam akkoriban üldözött volt, ugyanis több ízben vádolták a déli partokon kalózkodással és gyilkossággal. A kapitánynak úgy tűnt, végleg sikerült elmenekülnie a törvény elől, mikor a tenger legnyugatibb sarkában, az Utolsó Mentsvár Fokánál rejtőzött el, vagy legalábbis itt látták utoljára a Tengeri Pörölyt, Ardam vérvörös
lobogós hajóját…

Hosszú idő telt el Ardam kapitány eltűnését követően, mire hallani lehetett egy újonnan megalakult kis halászfaluról az Utolsó Mentsvár Foknál. Ez megegyezhet azzal a hellyel, ahová Ardam elrejtőzhetett. Ugyanis pár arra tévedt halász elmondásai alapján egy szedett-vedett rosszarcú társaságba botlottak, akik busásan fizettek nekik halért, borért, friss vízért. Rengetek aranyról, ékszerekről és drágakövekről beszéltek, amit ez a csürhe ajánlott a mindennapi betevőjükért és készletekért cserébe. Több se kellett a halászoknak, meglátogatták a remetéket máskor is és egyre többen kezdtek az ellátásért busás vagyonokat remélve partra szállni az Utolsó Mentsvár Fok remetéinek falvánál.
Igaz a hajósoknak egyre inkább gyanússá vált, hogyan lehet ennyi kincsük
ezeknek a félőrült idősödő kocsmatöltelékeknek, de akárhogy próbálták nem tudták kiszedni belőlük. Végül aztán a kapzsiság győzedelmeskedett. Egyik remete tűnt el a másik után, míg végül Ardam Dias felfedte magát, hogy megálljt parancsoljon a gyilkosságoknak és szembeszálljon megmaradt emberei élén az ellenük fordulókkal. De alulmaradt és elmenekült. Beszélték, vagyonokat hagyott maga mögött elrejtve, így a kincskeresés továbbra is folytatódott. Az idetelepült halászok, akik már nem
saját falvaikból hordták az élelmet, hanem a foknál építettek kikötőt maguknak, elegendő pénzt szereztek már a vagyonos remetéktől. Így elhatározták, hogy Abaszisz jóváhagyásával felépítenek egy települést a remetefalu helyén, melynek alapköveit és kikötőjét nem sokkal később már le is rakták.
Mivel sok érdeklődőt vonzott az újonnan alakuló település és annak kereskedelmi lehetőségei, a halászfalu egy szemvillanás alatt pompás kereskedővárossá nőtte ki magát. Hatalmas kikötője több hajónak ad helyet egyszerre, gyönyörű ligetei és kertjei szemet gyönyörködtető látvány a piac körül, ahol mindig zajlik az élet. Kétemeletes fogadó a város főterén, ahol egy ládára lépő kőszobor áll. Tágas utcái rendezetten, az égtájaknak megfelelően lettek kialakítva. A Déli Út a Fenséges Palotához
vezet, ami egykor a kereskedőház volt, most pedig a város vezetőjének és hivatalnokainak székháza. Valamint felemeltek egy Antoh szentélyt a kikötőtől keletre és egy őrtornyot, mely a város biztonságára figyel szüntelen. Persze évek teltek el és voltak, akik sokáig Ardam Dias néven emlegették a várost, még ha tréfából is, mivel úgy tartották az ő kincséből épült fel, de végül átkeresztelték Ardamasra. Az itt lakók nem akarták ugyanis, hogy egy kalóz nevére emlékeztessen virágzó otthonuk.

Mondják, hogy távoli vizeken persze Ardam Dias neve és az Ardamas hangzás ismerősen csengett sok rettegett hajóskapitánynak, s minthogy a város neve szárnyra kelt és ismert lett a tengeren igen, hamar hívatlan vendégeket is az Utolsó Mentsvár Fokhoz vonzott…

További feljegyzések állnak Ardamas történetéről jelen napjainkig. Várossá alakulása után kezdett igazán virágozni és gazdasági szempontból előnyös helyzetbe került a nyugati kikötő és fontos kereskedelmi útvonal állomása lett. Később ezek a jövedelmek nem csak abasziszt érintették. Amint híre kelt a város jövedelmező mivoltának, Toron is megjelent. Ekkor került sor egy egyezményre, amiben a befolyásos ország is igényt tartott a kereskedési jogokra, de sejthető volt, hogy ennél többről van szó…

…egy újabb feljegyzés, melyet a fóliánsban vérrel írtak az abbit országának Ardamas városáról, a Setétvárosról:

P.sz.:3698 Morgena tercének a Pókok hava,

…A Quiron tenger bámulatos gyöngyszeme, Ardamas városa mit sem vesztett korábbi fényéből, ám óhatatlanul illő megemlíteni, hogy az elmúlt tíz esztendőben egy kicsit megváltoztak errefelé a dolgok. A híresztelések igaznak bizonyultak abból a szemszögből nézve, hogy a város elveszett…de nem végérvényesen. Elveszett a tisztes hajósok és kereskedelmi útvonalak térképeiről, de épp úgy virágzik, mint azelőtt!…
…egy szomorú történettel kezdődött minden. Vagy a város valódi nevének híre, vagy állítólagos alapító személyének, bizonyos Ardam Dias nevezetű kalóz felbukkanása nem csak a partokon kavarta fel a port, de úgy a tengerek vizeit is felkorbácsolta. A históriák szerint Ardam Dias hatalmas vagyonra tett szert a tevékenységével, és így több felől halálra ítélték, épp csak elkapni nem tudták.
Az istenek tréfája volt, hogy egyszer csak előkerült egy megalakuló halászfalu közepén, vagy ő maga fedte fel kilétét? Nem tudni. Mindenesetre az tény hogy Ardam és elrejtett kincsei nyomába lódult a Quiron tenger összes kalóza, rablója és tolvajbandája, mígnem a város nem tudta tartani magát a támadások és portyázások ellen és a romlottság melegágyává lett.
…Valakinek hallgatnia kellett volna, de ha ez volt megírva..